Vannak percek vagy helyzetek, amikor ugy erzem, hogy semmi sem jo, semmi sem sikerul, semmi sincs ugy ahogy kellenne(tulajdonkeppen ahogy elkepzelem) es hogy a helyzetbol az lenne az egyeduli jo megoldas ha pontot tehetnek, kilephetnek ebbol a eletbol, es csak ugy egyszeruen hagyni mindent fakepnel. Itt- csakhogy ne okozzak dobbenest- semmikeppen sem gondolok arra, hogy netan sajat magam, sajtkezuleg tegyek pontot, azt semilyen helyzetben nem tartom helyesnek, hanem egesz egyszeruen varni, hogy valaki nagy es hatalmas, fogja rettento nagy tollat, mart kalamarisabol es...pontot tesz. Pontot a szomorusag, pontot az rossz hangulat utan vagy akar az eddigi ,,torteneted" moge. Persze ennyire mely erdektelenseg ritkan lep meg, de fontos volt, hogy irjak errol ahhoz, hogy kihangsulyozzam, hogy mennyire erdemes vesszot tenni, s egy uj lelegzetvetellel folytatni mindent, nem ott ahol abbahagynad, hanem onnan amelyik pontbol elindultal egy leejton.
Megeri itt lenni, elni tudatosan es orommel... Megeri egy jo beszelgetesert, egy jo utazasert, egy szep napert...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése